egym�son.

Kimura

Futok. Egy s�t�t folt k�zep�n vagyok, �s menek�l�k valami r�miszt� el�l. Nem tudom mi, vagy ki az. Csak az a biztos, hogy f�lek. Nem akarok meghalni. K�ny�rg�k istenem, ments meg engem. T�nyleg �gy gondolod, hogy nem vagyok ide val�? Hogy m�r feleslegesen �lek? H�tran�zek. Tudni akarom kit k�ldt�l az�rt, hogy meg�lj, hogy elt�ntess. S�t�t. T�l s�t�t van! De v�rjunk csak… kezd tisztulni a k�p. �n… �n nem hiszek a szememnek. Ki…rai? Ne l�j!

Hirtelen riadok fel, fel�l�k, �s v�gign�zek magamon. �lek. A testemet kezdem el tapogatni, m�g mindenem �p! Nem, tal�n nem. A fejemmel lehet, hogy nincs minden rendben. R� gondolok, ez nem el�g, m�g vele is kell �lmodnom?!

R�pillantok a m�sikra, �s ugyan�gy alszik, mint amikor otthagytam. Nem mondom, hogy nem lepett meg a dolog, hisz ki gondolta volna, hogy ennyire nem figyel mag�ra? Hogy csak �gy elalszik olyan idegenekn�l, akiket egy�ltal�n nem kedvel, s�t, egyenesen gy�l�l?

Felt�p�szkodok n�gyk�zl�bra, lem�szok az �gyr�l. Ny�jt�zkodok egyet, majd a szekr�nyemhez l�pdelek. Egy fekete trik�t �s egy ugyanilyen sz�n� meleg�t�t h�zok el� bel�le. Magamra aggatom �ket.

- Rem�lem megf�ztam… - jegyzem meg morogva, mik�zben �lt�z�k.

Az �gyam mellett tal�lhat�, felszerelt vezet�kes telefonhoz l�pdelek. Felkapom a kagyl�t, �s a konyha sz�m�t �t�m be. V�rok, mire v�gre felveszi az id�s h�lgy, aki rendszerint elk�sz�ti az �telt. Nevezhetj�k csel�dnek, ha nagyon illetlenek akarunk lenni.

- J� reggelt, �rfi! - hallom az al�zatos, id�s hangot. Egy apr� mosoly k�szik az arcomra. Egy kedves sz�. De mi rejt�zik e m�g�tt? Vajon kedvelnek, vagy csak musz�jb�l csin�lj�k ezt velem? Hmm, minek is k�rdezek magamt�l ilyen orbit�lis nagy h�lyes�geket. Biztos, hogy a m�sodik a nyer�. Erre meg mern�k esk�dni…

- K�rem, csin�ljon reggelit… - morgok bele a k�sz�l�kbe. �gy v�giggondolva m�r ezen se lep�d�k meg. - Extra adag legyen, finom… K�sz! - v�gom le a kagyl�t.

K�v�ncsis�gom egyre nagyobb. Amikor megfordulok, ism�telten a m�sikat kezdem el m�regetni, b�mulni. Egyre jobban foglalkoztat ez a szem�ly. Mit l�thatok benne?

Mintha egy mumus lenn�k, aki a negat�v energi�kat bocs�tja ki mag�b�l. Legal�bbis a felkelt� energi�t biztosan, m�r ha van olyan. Ism�telten fent van. Az �r�j�ra mered, majd egy halk „Pics�ba” j�n ki a sz�j�n.

- J� reggelt - jegyzem meg.

Nem v�laszol - ez m�r-m�r term�szetes -, csak felpattan, h�tizs�kj�t sem hagyhatja itt, azt is mag�hoz veszi, a pisztolyt pedig a farmere h�ts� r�sz�hez illeszti. Az ajt� fel� indul meg.

- H�, h�, h�… - sz�lok ut�na, k�zben ut�na eredek. - Ha nem vigy�zol, �szrevesznek! �s egy�bk�nt is… legal�bb a reggelit v�rd meg.

- Mi? M�r minden tele van csicsk�val? Kurva j� - mordul fel. Arc�ra d�h �s agresszi� �l ki, �s mintha a fogait is megcsikorgatn�. - Tudod k�ly�k, engem �ld�znek, �gy nem tartom igaz�n j� �tletnek, hogy pont veled vill�sreggelizzek. M�sr�szr�l viszont… - itt az ablak fel� mutat - …odakint vil�gos van. Ami mit jelent? Hogy nem tudok sehova menni! - v�laszolt a saj�t k�rd�s�re.

- Sz�val nyugodtan elfogadhatod a reggelit - suttogtam neki, arcomra egy apr� mosolyt var�zsoltam. Hangom lehet, hogy egy picit pr�dik�l�an hatott. - Ja, �s ne nevezd �ket csicsk�knak. Hidd el, j�l vannak tartva, �s k�l�nben is, �k v�lasztott�k ezt a foglalkoz�st! - Csak megvonom a v�llaim.

- J�, nekem t�kmindegy - morogja, � is megr�ntja a v�llait. - J�, tudod mit? J�l van… de este els� dolgom lesz, hogy elh�zzak innen.

Na, ne viselkedj �gy, mintha annyira rossz lenne neked itt. Pont �gy b�nik velem, mint egy utols� paraszttal, aki vagy hatszor h�tba sz�rta ezel�tt.

- K�sz�n�m - al�zkodom meg el�tte, persze a sz�jh�z�s nem maradhat ki. - Legal�bb eszel. Gondolom, minden nap szokt�l, de itt legal�bb nyugodtan... lehetsz. B�r tudom, neked mindenr�l m�s a v�lem�nyed.

- Nem, nem minden nap - jegyzi meg, gy�ny�r�, barna szemeivel r�m pillant. - Csak tudn�m, minek seg�tesz nekem?

A szem�ld�k�m a magasba szaladt. Nem tudom, hogy egy ilyen k�rd�sre mit k�ne v�laszolni. Tudom, hogy h�ly�nek n�z, �s gondolom, hogy nehezen ismer ki. Nem akarom el�rulni a val�di �nem. �n is ugyanolyan titokzatos akarok maradni, mint amilyen �. Az idegein akarok t�ncolni, azt szeretn�m, hogy � is k�nl�djon. �des k�nokat akarok neki okozni.

- Magam sem tudom - v�laszolok a k�rd�sre, megpr�b�lok flegm�nak, laz�nak t�nni. - De ha zavar, sz�lj. Csak egy telefon, �s m�ris j�n a rend�rs�g – v�llaimat ism�t megvonom.

- Tudod, hogy el�tte haln�l meg… de mindegy - legyint, majd j�rk�lni kezd fel-al�.

- M�r mondtam, fel�lem lel�hetsz. K�l�n�sebben nem �rint. A sz�leim hanyagolnak, egyetlen egy fontos szem�ly van sz�momra, a bar�tn�m… - suttogom. - De tal�n � is csak egy.. pr�da? Mindegy, t�ged ez t�k�letesen nem �rd… - Halk kopog�s �t�tte meg a f�lem. Remek, m�g f�lbe is kell szak�tani.

- �rfi… - hallom a n� hangj�t. - K�sz a reggeli!

- Megyek! - jegyzem meg, majd nagy, gyors l�ptekkel veszem c�lba az ajt�t. R�fonom ujjaimat a kilincsre, lenyomom, majd kinyitom - persze �gy, hogy a csel�d v�letlen�l se vegye �szre a gyilkost. Megl�tom a h�lgy arc�t, azon semmilyen �rzelem nincs. Csak �ll, kez�ben a t�lca, feje lehajtva. Evvel adja meg a tiszteletet. Apr� mosoly k�szik az arcomra. �n t�nyleg elrontottam mindent. Hisz �k tal�n… a lelk�ket is beleadj�k ebbe a munk�ba.

- K�sz�n�m sz�pen! - jegyzem meg viszonylag kedvesen. Legal�bbis �n �gy �rzem. Az �tny�jtott t�lc�t elveszem, a s�ly alatt kicsit meginog a kezem. A n� megfordul, elindul lefele, �n pedig visszacsukom az ajt�t.

Ahogy eln�zem az adagot, �s a min�s�get, a szem�lyzet kitett mag��rt. Az ez�stt�lc�n r�ntotta, szendvicskaton�k, tej, �dess�g �s �d�t� kapott helyet. A szob�m sark�ban �ll� kis asztalk�hoz lejtek vele, ahova leillesztem.

- Egy�l nyugodtan - mutatok r� az �telre, majd elmosolyodok. - Annyit, amennyi j�l esik!

Kirai

�gy �reztem, kezdek olyan ir�nyba sodr�dni, amerre nagyon nem kellene. Nem… egyszer�en nem helyes, hogy t�rjem, ahogy ez a kis mitugr�sz �gy alak�tson mindent, ahogy a kedve tartja. Be kellett ismernem - m�g ha nagyon nem is tetszett -, hogy � r�ngatott zsin�ron, mi�ta itt vagyok. �s ez m�g nem volt neki el�g, folytatta… ma is.

Eg�sz kis monol�got v�gott le nekem az �let�r�l. Ty�. M�g j�, hogy f�lbeszak�totta a kopog�s, nem voltam k�v�ncsi a nyomor�ra. F�lreh�z�dtam, hogy ne lehessen l�tni az ajt�b�l.

- Remek, most m�r ezt is tudom - mormogtam szinte hangtalanul. - A gazdag, sanyar� sors� kir�lykisasszony…

Reggeli. Ok�, hogy �hs�g kezdett mardosni a r�ntotta illat�ra, de az m�r nem olyan ok�, hogy mindezt t�lc�n k�n�lja nekem.

- Egy�l nyugodtan. Annyit, amennyi j�l esik! - b�k�tt a t�lc�ra, amit lehelyezett a sarokban l�v� asztalra.

Ez m�r felh�v�s kering�re. Az �tel fel� sand�tottam, ami egyre csak illatozott. Felcsillant a szemem. J�l van… ki tud ennen ellen�llni? Becserk�sztem a sz�ket, majd el�gedett morran�ssal vetettem r� magam a t�pl�l�kra, �s szok�sos siet�s temp�mban kezdtem enni. Hi�ba, az emberbe beler�gz�l a siet�s �tkez�s, ha folyton �ld�zik.

Nem n�ztem Kimur�ra, csak mikor meghallottam a hangj�t. Szemem sark�b�l pislantottam fel�, de a reggeli jobban lek�t�tt.

- Mi lenne, ha csak egyszer lenne egy kedves szavad? - fonta �ssze karjait mellkas�n. - Nem ismersz, �n se t�ged. Nem tudom, mi okb�l csin�lod azt, amit… de te engem ne �t�lj el. Nem tehetek r�la, hogy oda sz�lettem, ahova - emelte meg kiss� a hangj�t.

- Ne ord�ts, nem vagyok s�ket - jegyeztem meg, lenyelve egy darab kenyeret. R�pillantottam. - �szint�n. Mit v�rsz t�lem? - morogtam fel�. - Nem vagyok illedelmes… nem vagyok ahhoz se szokva, hogy egy�ltal�n b�rmit is kelljen mondanom b�rkinek. - Fel se t�nt, hogy m�r elt�ntettem a r�ntott�t, �s a kis szendvicsek fel�t. - Ahhoz meg f�leg nem, hogy b�rki is tegyen �rtem b�rmit… - tettem hozz� h�v�sebben.

- Nem ord�tottam - halkult el ism�t. Belekortyoltam a tejbe, m�g hallgattam. - Nem v�rok t�l sokat. �s nem is kell az, hogy most hirtelen megv�ltozz, �s a nyakamba ugorj… - Megvonta v�llait. N�la ez k�nyszeres lehet. - �rdekelne, hogy mi�rt van ez, de v�g�lis nem akarok beleavatkozni az �letedbe… - K�s�, m�r megtetted. - Egy-k�t kedves sz� t�l sok?

Felhajtottam az �d�t�t is, majd k�zbe vettem az utols� szendvicset is. - Nem vagyok kedves. Ennyi - int�ztem el, majd elford�tva pillant�somat felfaltam az utols� morzs�kat is a t�lc�r�l.

- Egy nem kedves embernek is vannak �rz�sei… - hallottam a halk hangot. - K�rsz m�g valamit?

- Vannak, de azok nem tartoznak m�sokra - mordultam fel hidegen, ism�t r�n�zve. Ut�ltam, ha ide lyukadt ki. Fel�lltam csak. - Nem, k�sz. �gy is sz�t fogok durranni.

Val�ban, most, hogy belegondoltam… ennyi kaj�val ak�r k�t napig is kih�zom nagyobb �hs�g n�lk�l. Aki nincs hozz�szokva ennyi kaj�hoz, sim�n elteng�dik vele. Erre �n vagyok a legjobb p�lda. K�rbepillantottam lust�n, megnyalva ajkamat.

- �s most? Itt fogunk �lni? Nincs semmi programod? Suli… bar�tn�? - k�rdezgettem, vagy ink�bb tippeltem.

- Nem hiszem, hogy h�tv�g�n iskol�ba k�ne mennem… - Hopp�. Sz�val szombat van. - Ha nagyon szeretn�d, �th�vhatom a bar�tn�met, b�r nem hinn�m, hogy j�l j�rsz vele. - Kis sz�netet tartott. - Mondjuk, ahogy �gy v�gign�zek rajtad, el�g r�g lehett�l… n�vel - jegyezte meg n�h�ny b�lint�ssal. A kis szaros… - Fel�lem azt csin�lsz, amit akarsz.

- Bazd-meg - tagoltam Kimura fel�, elh�zva a sz�mat. - Nem k�rek a csajodb�l.

Elfordultam, majd odal�pkedtem a falhoz, le�ltem mell�. Nekid�ntve a h�tamat nyitottam ki a t�sk�mat, amib�l el�kotortam egy tollat, �s egy fekete, b�rk�t�ses, gy�r�tt noteszt. Belelapoztam, majd a megfelel� r�szn�l meg�lltam. Nem t�r�dve a m�sikkal kezdtem �rni, de nem tudtam teljesen r�koncentr�lni. V�g�lis mindegy, a l�nyeg ott van, �s �n is megk�nnyebb�lhetek kicsit.

Kimura se sok�ig b�rta. P�r perc ut�n hallottam a jellemz� k�rd�st.

- Mit csin�lsz? - S�hajtott is mell� gondterhelten.

F�l se n�ztem, csak �rtam. - Napl�t �rok - morogtam elm�ly�lten, majd meg�llt a toll a kezemben… le�rjam? V�g�l meglend�lt a toll, �s az utols� mondat lefirkant�sa ut�n �sszecsaptam a kis k�nyvet. Visszas�llyesztettem a t�sk�ba. - Rossz szok�sok - tettem hozz� feltekintve a m�sikra.

- H-hogy… mit? Napl�t? Pont te…? - pislogott r�m hitetlenkedve. K�zelebb j�tt, zseb�be cs�sztatva kezeit. Meg�llt el�ttem, �s m�r megint fel kellett r� n�znem. Hogy ut�lom ezt… - Mi�rt nem �lsz a fotelba?

- Ja. �n. Ki se n�zn�d bel�lem? - vigyorodtam el halv�nyan. Megr�ntottam egyik v�llamat. - M�r hozz�szoktam, hogy a f�ld�n �l�k…

Alig fejeztem be, m�r l�ttam, hogy le�l. K�zvetlen�l mell�m, t�r�k�l�sbe. A kis vigyorom is �gy t�nt el arcomr�l, mintha let�r�lt�k volna. R�pislogtam tart�zkod�an, de � nem n�zett r�m. Csak elm�ly�lten n�zte, ahogy saj�t ujjaival j�tszott…

Kimura

- Mi�ta �lsz ilyen �letet? - t�r�m meg a csendet. Hangom komoly, n�mi k�v�ncsis�g is hallhat� benne. De komolyan �rdekel a t�ma.

Megrezzen. Tesz egy olyan mozdulatot, mintha od�bb akarna h�z�dni, de azt�n m�gsem teszi. L�bai felh�zva maradnak, �l n�m�n, mintha gondolkodna azon, hogy mit is k�ne mondania. Szemeit lehunyja, ajkai megmozdulnak, majd a hang utat t�r mag�nak, �s f�lemet m�ris meg�theti a v�lasz.

- Nos… ha arra c�lzol, mi�ta menek�l�k… m�g csak k�t hete. - M�g csak k�t hete? Azt hittem, hogy enn�l sokkal tapasztaltabb. Legal�bbis, annak n�zett ki. Mintha m�r t�bb �ve menek�lne. Mintha ez lenne az �lete. Ha egy�ltal�n van neki olyan.

- Mi�ta vagy ilyen… mag�nyos? - suttogom alig hallhat�an. Megemelem a fejemet, �s eln�zek a m�sik fel�. Tekintetemmel f�rk�szem. Nem. M�r nem akarom h�vni a zsarukat.

R�m pislog. Furcs�n, nem �rti, hogy mit akarok. Persze. �n magam sem �rtem.

- Eg�sz �letemben mag�nyos voltam - csapja meg a f�lem a v�lasz. L�tszik rajta, hogy t�vols�gtart�. Senkiben nem b�zik. Tal�n m�g saj�t mag�ban sem.

- �s mi�rt nem akarsz v�ltoztatni…? - suttogom ism�telten alig hallhat�an. - Mi�rt �rzed fenyegetve magad, ha p�ld�ul ezt csin�lom? - R�d�ltem a m�sik v�ll�ra. Olyan j�l esett valakihez �gy hozz��rni, hogy tudom, nem kell megfelelnem. R�g �reztem ezt. Ap�m mindig is ut�lt, vagy legal�bbis ezt �reztette velem. Semmi se volt j�, hi�ba hoztam a legjobb jegyeket, hi�ba indultam versenyeken. Csak egy szemtelen gyerek voltam neki… persze azt nem vette �szre, hogy miatta lettem olyan, amilyen. Ha az ember csal�dja - hisz �k a csal�dom, testv�rem nincs - folyamatosan k�lf�ld�n van, �s egyed�li t�rsas�ga a mag�ny… akkor el�bb-ut�bb megv�ltozik. Nem felt�tlen�l j� ir�nyba.

- V�ltoztatni? - Merev. �rzem rajta, hogy merev, �s nem tudja eld�nteni, mit tegyen. - M�r felesleges. Ak�rmit tehetek, csak egy gyilkos vagyok. M�r nem fognak felmenteni a v�dak al�l - morogja el a v�g�t.

Anyu. Olyan, mintha any�m v�llain pihenhetn�k. � teljesen m�s t�szta. A sz�leim annyi ponton k�l�nb�znek egym�st�l, amennyin csak lehet. � volt az egyetlen, aki teljes sz�vb�l szeretett. De az a v�ns�g �t is elmarta t�lem.

- �n… musz�j ezt? Nem vagyok hozz�szokva, �s van, hogy rosszul viselem - v�gja fel�m.

- Nem �rdekel, ha ell�ksz, meg�tsz, megversz, vagy esetlegesen haszn�lod a pisztolyod. Nekem ez j�l esik, �s k�sz - v�laszoltam. Kezem lecs�szott. Teljesen v�letlen�l, de hozz��rt a m�sik�hoz. Nem vettem el. Ha zavarja, majd eltolja. - Gyilkos? �n is gyilkos vagyok. Igaz, �n csak p�kokat irtottam, de ez mind viszony�t�s k�rd�se. Nem tudom, hogy neked mi okod volt, mi motiv�lt. �s gyan�tom, hogy sose fogom megtudni. - Mosolyt er�ltetek az arcomra.

Megtette. A kez�t reflexszer�en elkapta.

- J�l esik? Arra ott a csajod, hogy szeretgesd, nem? M�rt pont engem kell p�rn�nak haszn�lnod? - felh�zza az egyik v�ll�t, a pulcsij�t babr�lja. - Nem, t�nyleg nem p�kokat �ltem - hallom a v�laszt. Fej�t elford�tja, nem n�z r�m. A falnak d�nti, cs�nd.

- Nem csin�ltam a bar�tn�mmel semmit, b�r tudom, hogy ez nevets�ges. Mit k�ne tennem, hogy elmes�ld? - suttogom.

- Aha. Ne rajtam �ld ki magad! - morogta, majd fej�t visszaford�totta fel�m. - Mit akarsz tudni?

Micsoda? Mit gondol? Ki�lni magam? Hogy mondhat ilyet b�rkinek is? �gy �reztem, hogy fejemben ezer �s ezer dobfelszerel�s hangja visszhangzik. Azt hittem, hogy sz�t akar esni. �rzem. A d�h az eg�sz testemben sz�t�rad, kezeim �k�lbe szorulnak.

- Nem �lem ki magam! - ord�tottam, majd miel�tt gondolkodhattam volna, beh�ztam neki egyet.

Felesleges volt. Mert ahogy megkapta �, �n is �rezhettem az erej�t. Visszak�zb�l egy akkor�t kaptam, hogy a v�r is elkezdett csepegni az orromb�l. Odakaptam a „sebhez”, �les f�jdalom keletkezett ott, ahol eltal�lt. Felszisszentem hangosan. �nk�nytelen�l is, de szemeimbe k�nnyek gy�lnek. Let�rl�m a v�rcseppeket, horkantok, majd a lila k�d hat�sa miatt csak r�ugrok a m�sikra. �s ism�telten meg�t�m.

- Bazdmeg! - mordul fel, majd egy r�g�st is benyelek. Nem mondom, hogy nem f�j. Nagyon is f�j. De �n nem adom magam. Nem sz�llok le r�la…

- Francba - sziszegem alig hallhat�an. Nem tudn�m lenyugtatni?

- Sz�llj m�r le r�lam! - hallom fel�le, k�zben pr�b�l ellenkezni. Musz�jnak �rzi azt, hogy �n eltakarodjak r�la.

- Mi�rt? - lehelem ki.

- Mert… nem. K�rlek! - Annyira �szint�nek t�nik. K�nl�dik. Csak k�nl�dik. Mi�rt?

Fogom magam, �s lesz�llok r�la, pontosabban legurulok. Nem n�zek a m�sikra. Nem megy. Egyszer�en nem �rtek az emberekhez. Nem tudom, hogy mit kell tenni vel�k. Mit kell mondani ilyenkor? Csak �l�k. Nem tehetek semmit. B�rmit teszek, � olyan marad, amilyen. �s lehet, hogy az a legjobb, ha nem pr�b�lom megv�ltoztatni. Ha nem szenvedek vele.

- Mi�rt hiszem azt, hogy b�ntalmazva volt�l? - Ezt a k�rd�st m�g musz�j feltennem. Jobb lesz? Nem hiszem.

- Ne tippelgess, Sherlock… - h�z�dik f�lre.

- Bocs�ss meg…- suttogom. - Csak pr�b�lom megfejteni… - Mi�rt nem hallgatok a sz�vemre? T�nyleg makacs vagyok…

Kirai

N�ztem az ujjait. Az ujjait, amik any�m�ra eml�keztettek. Nem emlegettem fel az �jszakai dolgot. K�z�s, n�ma megegyez�s sz�letett, hogy nem besz�l�nk r�la.

- Mi�ta �lsz ilyen �letet? - k�rdezte komolyabb hangon.

T�nyleg. Mi�ta is? Lehunytam szemem, magamban visszasz�moltam a napokat.

- Nos, ha arra c�lzol, mi�ta menek�l�k… m�g csak k�t hete.

- Mi�ta vagy ilyen… mag�nyos? - suttogta alig hallhat�an. R�m n�zett, �n pedig viszonoztam a pillant�st, b�r tal�n kiss� furcs�llva. Mi�rt �rdekli, hogy mi�ta vagyok mag�nyos? Ez is ritka h�lye k�rd�s…

- Eg�sz �letemben mag�nyos voltam - feleltem t�vols�gtart�an, �vatosan v�logatva a szavaimat. Nem akartam neki sok mindent el�rulni. Nem akartam, hogy ismerje az �letemet. Nem akartam t�le az �g vil�gon semmit.

- �s mi�rt nem akarsz v�ltoztatni…? - k�rdezte ism�t halkan. Szemei furcs�n csillogtak. - Mi�rt �rzed fenyegetve magad, ha p�ld�ul ezt csin�lom?

Elkerekedtek kiss� szemeim, hogy megint megteszi. R�d�lt a v�llamra, �n pedig r�gt�n ledermedtem. Megr�ndultak az ujjaim. Fen�be, hogy folyton ezzel j�n… nem mondtam meg el�g vil�gosan, hogy gy�l�l�m, ha hozz�m �rnek? Nem, � nem tudja felfogni, �lelget �s r�mfekszik. �rtetlen k�ly�k…

M�gsem tudtam megmozdulni. Olyan volt, mintha az �rint�se egyfajta b�kly� lett volna, ami nem enged szabadulni a k�zel�b�l. Minden porcik�m szabadul�s�rt ki�ltott g�rcs�sen, de nem tudtam elh�z�dni. Mag�hoz l�ncolt.

- V�ltoztatni? - pr�seltem ki magamb�l v�g�l. - M�r felesleges. Ak�rmit tehetek, csak egy gyilkos vagyok - mondtam ki, amit m�r j�ideje tudtam. Nem tudok v�ltoztatni. Ami megt�rt�nt, megt�rt�nt. El kellene felejtenem. De m�g t�l f�j� a seb, m�g v�rzik… nem tud m�g begy�gyulni. - M�r nem fognak felmenteni a v�dak al�l… �n… - Alig tudtam kiny�gni a szavakat. �reztem, hogy v�llamt�l kezdve lassan zsibbadni kezd a testem. - Musz�j ezt? Nem vagyok hozz�szokva, �s van, hogy rosszul viselem - mordultam fel.

- Nem �rdekel, ha ell�ksz, meg�tsz, megversz, vagy esetlegesen haszn�lod a pisztolyod. Nekem ez j�l esik, �s k�sz - v�laszolt, �s ez kicsit meglepett... vagy ink�bb bossz�ss� tett. - Gyilkos? �n is gyilkos vagyok. Igaz, �n csak p�kokat irtottam, de ez mind viszony�t�s k�rd�se. Nem tudom, hogy neked mi okod volt, mi motiv�lt. �s gyan�tom, hogy sose fogom megtudni. - �reztem, hogy keze hozz��r az eny�mhez. Reflexb�l elr�ntottam. Ezt m�r nem.

- J�l esik? - sziszegtem fel�. - Arra ott a csajod, hogy szeretgesd, nem? M�rt pont engem kell p�rn�nak haszn�lnod? - Egyik v�llamat felh�ztam, kis jelz�sk�nt, hogy lesz�llhatna r�la. Ideges voltam. Egyre ink�bb. Hogy kezdjek valamit a kezemmel, a pulcsim alj�t kezdtem h�zg�lni. - Nem, t�nyleg nem p�kokat �ltem - tettem hozz�, b�r szerintem ez el�g logikus volt. Fejemet elford�tva a falnak d�ltem, arcomat a h�v�s fel� nyomva. Nem n�ztem r�, nem akartam l�tni. �rezni is b�ven sok volt.

- Nem csin�ltam a bar�tn�mmel semmit, b�r tudom, hogy ez nevets�ges. Mit k�ne tennem, hogy elmes�ld? - Na, egyre jobb.

- Aha. Ne rajtam �ld ki magad! - morogtam csak, majd szinte megad�an visszaford�tottam a fejem. - Mit akarsz tudni? - k�rdeztem mogorv�n.

De �gy t�nt, Kimura nem �ppen azzal van elfoglalva, hogy b�rmif�le k�rd�st fel�m int�zzen. Felh�ztam lassan egyik szem�ld�k�met.

- Nem �lem ki magam! - ord�tott r�m igencsak els�t�t�l� k�ppel.

Meg�t�tt. Er�s volt, de nem annyira, hogy reflexb�l ne viszonozzam a kedves gesztust. �reztem, hogy �kl�m betal�l, egyenesen az orr�ba. Felszisszent f�jdalmasan, ahogy odakapta kez�t a v�rz� testr�szhez… na, ezt se �t�tt�k m�g meg soha. �reztem, hogy hevesen ver a sz�vem, mint mindig, ha ki�lesed� reflexekkel kellett v�rnom az �j fejlem�nyt. De arra nem sz�m�tottam, hogy miut�n let�r�lte a v�rt orr�r�l, egyszer�en r�m veti mag�t, �s m�g egyet beh�z. A padl�n k�t�tt�nk ki, �s � rajtam �lt.

- Bazdmeg! - mordultam r� kedvesen, azt�n er�teljesen megr�gtam. H�tha leesik r�lam. De nem �gy t�rt�nt, k�zd�tt, hogy rajtam maradjon. Egyre idegesebben kap�l�ztam…

- Sz�llj m�r le r�lam! - mordultam r�.

- Mi�rt? - hallottam a k�rd�st t�volr�l.

Szinte m�r kapkodtam a leveg�t, ahogy pr�b�ltam lel�kni magamr�l… csak ne kelljen �reznem a b�r�m�n a b�r�t, a s�ly�t magamon, a teste meleg�t…

- Mert… nem… - ny�gtem ki halkan. Nem b�rom. Ez nekem t�l sok. - K�rlek! - ny�gtem azt�n, m�r-m�r k�ny�r�gve.

V�gre legurult r�lam, �n meg azonnal od�bbm�sztam f�l m�tert. Szinte sz�gyen�rzet fogott el az el�bbi miatt. Megal�zott. �gy gondoltam. Pontosan olyan �rz�s volt, �s sz�vem d�r�mb�l�se bord�imon sem akart nyugodni m�g. Mogorva pillant�st vetettem Kimur�ra.

Csak �lt ott, ahova legurult. Azt�n sz�l�sra nyitotta ajkait…

- Mi�rt hiszem azt, hogy b�ntalmazva volt�l?

- Ne tippelgess, Sherlock… - mormogtam, elford�tva fejemet, m�g jobban arr�bb h�z�dva.

- Bocs�ss meg…- suttogta. - Csak pr�b�lom megfejteni…

- Mondtam, hogy bel�lem �gysem h�zol ki semmit - feleltem r� kiss� ridegen. Sz�vem kezdett csitulni, �gy f�lt�p�szkodtam, �s visszal�ptem a t�sk�m mell�. Oda �ltem le ism�t. A k�ly�k vetett fel�m egy szomor� pillant�st. El�g katasztrof�lis l�tv�nyt ny�jtott feldagadt, lilul� orral, meg a kis alvadt v�rrel sz�ja f�l�tt.

- Jobban tenn�m, ha feladn�m, mi? - k�rdezte, b�r szerintem ink�bb mag�t�l. - J�, de… m�g nincs minden elkertelve. - Ezzel komolyan nem tudtam el�sz�r, hogy mit akart k�z�lni, de nem is �rdekelt.

- Ja, jobban tenn�d, ha nem zaklatn�l a kibaszott m�ltammal - v�gtam fel� d�h�sen, de nem n�ztem r�. Az asztal �rdekesebb volt. - �gy is el�gg� k�s�rt, nem kell m�g a faggat�z�sod is. - Nekid�nt�ttem homlokomat a t�rdemnek. Lehunytam a szememet. - �s m�g �n vagyok makacs…? Pff…

- Nem gondolod, hogy ha elmondan�d valakinek, akkor jobb lenne? - pr�b�lkozott tov�bb. Nem volt k�pes feladni. - Lehet, hogy nem b�zol bennem, de nem gondolod, hogy csak egy idegen vagyok, akinek mindegy? - Ellentmondott �nmag�nak. Nem feleltem m�g r�, �reztem, hogy nincs v�ge. - Nekem azt�n t�kmindegy… - tette m�g hozz� azt�n, de ez m�r nem volt olyan lelkes. Kis sz�net ut�n sz�lalt meg ism�t, v�gre hanyagolva a t�m�t. - Nagyj�b�l mikor sz�nd�kozol indulni?

- Nem, nem lesz jobb, ha elmondom - fogtam neki a v�laszad�snak. - Nem k�nnyebb�l�k meg, nem leszek boldog �s b�k�s, annyi lenne a v�ltoz�s, hogy egyel t�bben n�zn�nek elmebetegnek - morogtam. - De ha ennyire k�v�ncsi vagy, az biztos fent van neten, hogy mi�rt k�r�znek… - jegyeztem meg cinikusan. - Amint bes�t�tedik. - Gyorsan �tt�rtem az utols� k�rd�sre. - Akkor lesz�llok r�lad.

- Persze, m�r �pp itt az ideje - hallottam a hangj�t. - Akkor �n �sszerakom a t�sk�m. Ut�na �tp�ly�zok a l�nyhoz. - Felt�teleztem a bar�tn�j�re c�lzott. Nem l�ttam, csak hallottam, ahogy pakol�szni kezdett. Nem k�l�n�sebben �rdekelt. Kiss� elford�tva fejemet pillantottam az ablak fel�.

- M�g nagyon nem s�t�tedik… - mormogtam magam el�, elh�zva sz�mat. Halk kuncog�s �t�tte meg f�lemet, r�sand�tottam Kimur�ra, aki a t�sk�ja f�l�tt mulatott mag�ban. - Mi olyan po�nos? - int�ztem fel� szavaimat. - Elk�pzelted, hogy dugod meg? - A g�nyos megjegyz�s a szarn�l is szarabb volt, de ennyi telt t�lem.

- Mi�rt most kezden�m el? - n�zett r�m, becsatolva a t�sk�t. - �gy gondolod, hogy r�dizgultam, �s rajta vezetem le, vagy mi? - mosolyodott el kiss�.

- Persze, olyan izgat� vagyok - d�nny�gtem n�mileg gunyorosan. - Meg szexi is. Tiszta modell. - Ilyenkor legink�bb az unalom j�n ki rajtam. - Ne r�h�gtess - morogtam faarccal.

- Ink�bb bele se kezdek a v�lem�nyem kialak�t�s�ba. - Le�lt az �gyra.

- M�g j� - n�ztem magam el�, �llamat a t�rdemre t�ve. Nem nagyon figyeltem a m�sikra, csak v�rtam, hogy teljen az id�.

V�rni, v�rni. Azt j�l tudtam, m�g ha t�relmetlen is vagyok. Ilyenkor szinte hibern�ltam magamat, csak �ltem egy helyben, nem gondolva semmire, n�zve egy pontot a sz�nyegen. Remek m�dszer am�gy m�sok �r�letbe kerget�s�hez is. Furcs�lltam, hogy Kimura ink�bb szint�n alkalmazta a technik�t, minthogy b�rmit is csin�ljon, �s eg�sz d�lut�n csak �cs�rg�tt az �gy sz�l�n. Csak neki �n voltam a bambuland�, n�ma terept�rgy.

�r�k m�ltan mozdultam meg el�sz�r, mikor az ablakra n�ztem. V�gre. Lassan, de biztosan s�t�tedett. F�l�lltam, laz�n v�llamra dobva t�sk�mat, majd megigaz�tottam h�tul a pisztolyt. Roppantottam egyet nyakamon.

- Megyek.