Kimura

Apr� puszit hintek Kirai arc�ra, felegyenesedek, lepillantok r�. Hi�nyozni fogsz. Mindj�rt itt a holnap. Hidd el…

Egy gyors fordulattal ker�l�k szembe a kij�rattal. Ott �ll az �r, aki szint�n nem kistermet� ember, szemeivel pedig sz�rosan pislog. Legf�k�ppen Kiraira. Jobbomat megemelve indulok el, gyors l�pteimmel hamar el is �rem az ajt�t, ahol a f�rfi r�fonja v�llamra az ujjait, �s egy kicsit l�k rajtam. Any�d.

- Kital�l? - K�rd� pillant�s t�rsul a terrorista fejhez. Mit �rdekel az t�ged? El�bb megl�ksz, azt�n pr�b�lsz j�pofizni?

- Igen kital�lok… - k�p�m fel� m�ly megvet�ssel. Szembe fordulok vele, persze a t�vols�got megtartom. P�r m�ter nem �rt. Egyet legyint, azt�n a fejem k�l�n �letet �lhet… a testem n�lk�l. - Mondt�k m�r mag�nak, hogy mekkora tah�? - rakom cs�p�mre a kezem, fejem eld�nt�m balra, csak pislogok r� �rtatlanul.

- Ne v�rj m�st t�lem - morogja fel�m d�h�sen. L�that�an felkavarta a k�rd�s, az oldal�ra csatolt gumibotra cs�szik a keze. Kicsit elid�zik rajta. - Nem fogom �polgatni… miut�n meg�lte a b�ty�mat…

A f�rfi fegyver�re pillantok. Majd egyenesen beleb�mulok az arc�ba. Tekintem ism�t lev�ndorol a botra, majd megint fel. Nem kell sok, az �r elkapja onnan a kez�t, mellkasa el� emeli, �s az el�tt �sszefonja �ket.

- Ez engem hol hat meg? - sziszegem kim�rten. - Akkor se t�r�dne vele, ha �lne a b�tyja. Ha nem kentek volna r� mindent, ha nem minden�rt �t hib�ztatn�k, akkor nem tett volna semmit. Hallott m�r olyanr�l, hogy az emberek alak�tj�k t�rsaikat? - suttogom kicsit k�zelebb hajolva.

- Ez a k�ly�k is csak egy gyilkos… semmi t�bb. De gondolj amit akarsz… - r�zza meg a fej�t, lass� l�ptekkel indul meg az eredeti helye fel�.

- Ez az… menek�lj�n csak. Rohad�k… - ord�tom a f�rfi ut�n. Pislogok fel�, de nem reag�l. Csak s�t�l tov�bb ugyanolyan temp�val.

Szemeim �sszesz�k�lnek, megp�rd�lve indulok meg a m�sik ir�nyba. A folyos� hossz�. Cs�ndes, m�gis olyan nyomaszt�. Tudni, hogy kik vannak itt. �s rettegni, hogy b�rmikor szembetal�lkozhatok egy…

Nem! Erre most nem gondolhatok. Min�l hamarabb ki kell jutnom, hogy Kirai �gy�t el�bbre tudjam mozgatni. Keresnem kell egy �gyv�det, �rdekl�dn�m kell afel�l, hogy m�gis hogyan m�k�dnek az ilyen perek.

A folyos� v�ge. Bal vagy jobb?

Kin�zek mindk�t ir�nyba, de ugyanolyannak t�nik. �gy eml�kszem, hogy Ai azt mondta… balra. De… biztos? Ennyire csak nem lehetek tusk�. Ennyire m�g csak eml�kszem.

A kin�zett oldal fel� fordulok, lassan folytatom tov�bb utamat. Ismer�s a k�rny�k. Ismer�sek a cell�k. De az emberek arcai. Mintha teljesen m�s rabok mellett haladtam volna el tegnap…

El�g akt�v �let folyik erre fele. Az egyik rab - sz�p kopasz, megtermett ember, f�l fej�n tetov�l�sok, �s mintha valami kever�k is lenne benne - �ppen k�rty�zik t�rs�val - aki v�kony, szem�veges aktakukacnak n�z ki, �s pont nem n�zn�m ki bel�le, hogy valaha is elk�vetett b�rmilyen b�ncselekm�nyt. Egy harmadik besz�lget, n�h�nyan �zletelnek, persze �rnek nyoma sincs.

Halk f�ttysz� csapja meg a f�lem. - No l�m… csak nem friss husi? Mit keresel itt fi�cska? - A tag arc�n egy perverz vigyor ter�l el. Legsz�vesebben odamenn�k hozz�, �s szembek�pn�m. De nem tehetem. Val�sz�n�leg. Hi�ba merem kigondolni. Megtenni m�r nem lenne merszem…

- Fi�cska? Ne nevezz �gy te patk�ny… - sziszegem fel�. - Ink�bb maradj a dolgodn�l. V�letlen t�vedtem ide… - jegyzem m�g meg. De k�tlem, hogy az ilyen alakoknak magyar�zkodnom kellene.

- Milyen harap�s vagy… egy�ltal�n mi a faszt keresel erre? R�g bez�rt faterodat j�tt�l kiszabad�tani egy k�r�mreszel�vel? - v�gja fel�m g�nyosan.

- Nem… Kiraihoz j�ttem, j�ba vagyok vele… - lehelem, de amint kiejtem a m�sik nev�t, meg is b�nom. Nem kellett volna… van �gy is el�g baja.

A t�bbi viszont mind k�v�ncsis�ggal figyel fel r�m. Apr� mosolyok jelennek meg az arcokon, n�hol pedig h�ledez� pillant�sok. �gy �rzem forog velem a vil�g. Valaki �ll�tsa meg a szob�t. Nem akarok egy r�miszt� horrorfilm f�szerepl�je lenni. Nem akarom az elny�jtott k�p�ket l�tni. Nem… nem �s nem! Ne hull�mozz k�ny�rg�m. �sszemegy az eg�sz szoba…

Szemeimet musz�j lehunynom. �melygek. - Sz�val t�nyleg ide hozt�k? - hallom az egyik hangj�t…

- T�nyleg kiny�rta az apj�t? Na �s a h�g�t? - hallom egy m�sik fel�l, mondand�ja v�g�n fel is r�h�g.

- A rend�r�kr�l se feledkezz�nk meg… - sz�l k�zbe az egyik h�tulr�l.

El�g.

El�g, k�ny�rg�m…

Halk, egyre torzul� r�h�g�s csapja meg a f�lem. Kong. Kong.

Kezeimet a fejemhez emelem, arcomat beletemetem. De a hang nem akar el�llni. Tov�bb terjed. Tov�bb k�noz. �s egyre hangosabb. A k�zfejemet belet�rom a hajamba, bele is markolok, de semmi. Csak r�csapom tenyereimet a f�leimre, r�szor�tom. M�g �gy is hallani. Nem tudom el�g er�sen r�nyomni, az alattomos neszek �gy is besz�r�dnek.

- CS�ND! - ord�tok fel olyan hangosan, amennyire tudok. Elhallgat minden �s mindenki, csak zih�l�som t�ri meg a be�llt n�mas�got. - El�g… - lehelem magam el�, kezeimet leengedem testem mell�. - Nem csin�lt semmit! Ne besz�ljetek �gy… mintha k�l�nbek lenn�tek. Nem hiszem, hogy ti cukorkalop�s�rt ker�ltetek ide… - suttogom k�ts�gbeesetten.

- Mi nem is az �vegkalick�t kaptuk… �letfogytiglan… - r�h�gi fel�m az egyik elit�lt.

- Am�gy is… mit v�ded �gy? T�ged is meg akart �lni? Vagy az eltitkolt b�nt�rsa vagy? - sziszegi egy m�sik. K�zelebb l�pdel a r�csokhoz, a v�kony rudakba kapaszkodik, �s amennyire lehet, kidugja az arc�t, amin egy beteg vigyor honol.

- Mi k�z�d van hozz�? - v�gom fel�, k�zelebb l�pdelek a f�rfihez. - Hidd el, hamarabb ki fog jutni, mint te… - lehelem el�gedetten.

- Aha… �s? �t nem v�rja senki. A hely�ben �n m�r r�g fejbel�ttem volna magam…

Csak �llok n�m�n, meredek r�. M�g egy l�p�st teszek fel�, k�zelebb hajolok. M�r eg�szen k�zel j�rok a fick�hoz. - Akkor mi�rt nem teszel egy szivess�get, �s k�pzeled magad a szerep�be…? Mi lenne, ha a saj�t dolgotokkal foglalkozn�tok? �r�ljetek, hogy nektek ennyire j�… - sziszegem, egy l�p�s vissza, h�tra.

Csak r�h�gnek… ennyit kapok t�l�k.

Szemetek. Megr�zom a fejem, visszafordulok a helyes ir�ny fel�, �s sebes l�ptekkel teszem meg a p�r m�teres utat. Ism�t Kirai folyos�ja. Ben�zek. Cs�nd. Se �r, se semmi. De ink�bb nem kock�ztatok. M�r okoztam el�g bajt. Jobb, ha lel�pek innen. Musz�j kipihennem magam.

A limuzin m�r v�r odakint, besz�llok, el�rehajolva Johnhoz dikt�lom, hogy egyenesen haza. Csak b�lint egyet illedelmesen. Elford�tja a kocsikulcsot, berreg� hang szakad fel a j�rm�b�l, �s alig tapos r� a g�zra, m�r repeszt�nk is.

M�g mindig monoton.

Az �t ugyanolyan, mint m�skor. A f�k elmos�dnak, a t�j pedig egyre sz�rk�bb. Annak l�tom. Egyre jobban k�zeled�nk a vill�s negyed fel�, egyre jobban fakul. M�g �let sincs erre.

Mi�rt van az, hogy a szeg�ny ember tudja �lvezni az �letet? Nem zavarja, hogy nincs p�nz, �gy is le tudja foglalni mag�t. �s az �n fajt�m? Csak �l. Hi�ba vannak bank�k a zseb�ben… ha nincs olyan, akivel elk�ltsd.

N�ha… �n is szeg�ny szeretn�k lenni. Ink�bb lenn�k egy beteg, szeg�ny ember. �k… m�sok. Akiket l�ttam… mind ki tudt�k haszn�lni az id�t. Nem t�r�dtek avval, hogy egy, esetleg k�t h�t van h�tra. Boldogan t�voztak. Vajon. Nekem is megadatik majd?

Csak… �letem utols� napj�t szeretn�m… vele t�lteni.

M�g ha ut�l is… csak l�ssam.

- Meg�rkezt�nk… - fordul h�tra a sof�r, megereszt egy illedelmes mosolyt, majd kisz�ll. Ujjaim az ajt� kilincs�re fon�dnak, magam fel� h�zom, �s kiny�lik. Kipattanok.

- K�sz�n�m… - lehelem a f�rfi fel�. Meglepettnek t�nik. Tudom. Nem kell mondani. Soha nem b�ntam veled sz�pen, se kedvesen. Mindig �gy besz�ltem veled, mintha a seggemb�l r�ngattalak volna ki. De most m�r… olyan neh�z lenne bocs�natot k�rni. - Nem akar kivenni egy kis szabads�got? - lehelem fel�.

Egyik szem�ld�ke a magasba emelkedik. - Uram, mi�rt k�ne? - suttogja bizonytalanul.

Homlokomhoz emelem a kezem, belet�rok a hajamba. - Csak gondoltam j�l esne mag�nak egy kis pihen�s. El�g r�g�ta dolgozik n�lunk, �s alig volt szabads�gon. Menjen el valahova egy h�tre… fizetem… - suttogom oda, egy apr� mosolyt eresztek meg, megindulok a bej�rati ajt� fel�.

- De uram…? - sz�l ut�nam.

- Menjen nyugodtan. Higgye el. Komolyan besz�lek… - emelem fel kezem, intek. Viszl�t.

Kulcsomat h�zom el zsebemb�l, beleillesztem a kilincs alatti lyukba. Elford�tom balra, kinyitom. Bel�pdelek, sehol senki. A b�r�met a h�v�s szell� csapja meg. N�mi l�db�r fut v�gig rajtam, magam m�g�tt becsapom az ajt�t. A l�pcs�ket kettes�vel veszem, nem �rtana lek�lt�zni a f�ldszintre. Nem k�ne minden egyes nap megm�szni ezt a Himal�j�nak beill� emelked�t.

A szob�mba l�pdelek be, a csomagjaimat ledobom az �gyam mell�, amire egy m�sodperccel k�s�bb le is �l�k. Apr� s�hajt eresztek meg.

Fel kell h�vnom az �gyv�det, hogy r��r-e. M�g �ssze kell pakolnom Kirainak egy-k�t cuccot, �s nem �rtana f�zni is valamit.

Ergo… nem �cs�r�ghetek.

T�rdeimre csapok, fel�llok. Munk�ra. Szekr�nyemhez l�pdelek, egy k�zepes m�ret� sportt�sk�t veszek el�. Kir�ndul�sok �s edz�sek alkalm�val haszn�lom, de most t�k�letesen megfelel Kirainak is. A ruh�kat felt�rom, als�k�rt kutatok. Olyanok kellen�nek, amiket m�g nem haszn�ltam. Milyen lenne m�r…

Tal�lok p�rat, egyszer� feket�k, tal�n m�g valami ismeretlen rokon k�ldte �ket, de egyszer sem hordtam. Rem�lem a m�retek megfelelnek. Ha nem, marad a v�s�rl�s. Beles�llyesztem �ket a t�sk�ba. Feh�r trik�k? Valamire m�g j� lesz. Zokni… h�tha f�zik a l�ba. T�r�lk�z�. K�t darab, s�rga sz�n�, puha t�r�lk�z�. El�g nagyok… Beleillesztem ezeket is a hordoz�ba, fel�llok. A f�rd�szob�b�l is kelleni fog egy-k�t dolog.

Bel�pdelek, r�gt�n a tusf�rd�h�z l�pek. Kezembe veszem, �s �t k�veti a sampon is. Szemeim megakadnak egy doboz test�pol�n. J�het az is. Ink�bb legyen felesleges cucc, mint hi�nyz�.

Nagyj�b�l k�sz. Rem�lem nem felejtek el semmit.

Ir�ny a konyha…

J� f�l �r�ba telt, mire �ssze tudtam dobni ism�t a tegnapi zacsk�s levest. �r�ln�k, ha olyan j�l tudn�k f�zni, mint egy rendes h�ziasszony, de ez nem adatott meg. Pr�b�ltam valami egyszer� m�sodikat is �sszehozni, de elcsesztem. Term�szetesen. Oda�gettem az eg�szet, �gy maradt ism�telten a mirelit kaja. Esk�sz�m… holnap ink�bb beugrok valami �tterembe, �s viszek onnan valamit. Ha m�r p�nz van…

Azt hiszem… az �gyv�d is holnapra marad. Hulla vagyok. Nincs er�m. Semmihez. Adjatok �t percet. Adjatok �t percet �s folytatom…

Puha…kellemes… nyugtat�… Kirai….

Elaludtam…

Kirai

Id�. Megint lassan telt. Hozz� kellett szoknom. Itt ez a dolgok rendje. Reggel f�lriadok egy �lomb�l, hogy azt�n v�rakozzak… v�rjak valamit, ami tal�n el sem j�n �jra… Aki tal�n…

De Ai ism�t megjelent, nem sokkal azut�n, hogy f�l�bredtem. R�pillantottam szemem sark�b�l, nyeltem egy apr�t.

- J� reggelt, Kirai - k�sz�nt�tt egy apr� mosollyal. Eg�szen meglep�dtem azon a mosolyon. Csak �vatosan biccentettem. - Jobban vagy? - �rdekl�d�tt, r�gt�n a borogat�sommal foglalkozva. Nem feleltem neki, de l�that�an nem �rdekelte. Csak �tmosta a rongyot a csapn�l, alaposan kicsavarta. Lapos pislog�sokkal k�vettem mozdulatait. F�radtnak �reztem magamat. Az �hs�g �s szomj�s�g ism�t k�nzott.

Ai hamar visszat�rt, �n pedig hagytam, hogy elrendezze homlokomon a h�v�s anyagdarabot. M�g mindig nem sz�ltam, de a n� elt�k�lhette, hogy kitart, �s besz�l hozz�m. Le�lt ism�t a kis kempingsz�kre, amit mag�val hozott.

- Nocsak, l�tom, Kimura is k�sz�lt, hagyott itt r�kot - emelt fel az �gy mell�l egy uzsonn�sdobozt. M�anyag volt, k�k tet�vel. Ai m�r fel is nyitotta, szeml�lte az �telt. - Boldogg� tenn�d vele, ha ezt megenn�d - jegyezte meg mintegy mell�kesen, egy szalv�t�ra t�ve egy-k�t apr� r�kot. R�pillantottam. Egy pillanatig hallgattam, de mikor fel�m ny�jtotta az �telt, r�emeltem tekintetem a r�kr�l.

- Maga azt�n… tudja, hogyan kell… meggy�zni - suttogtam azt�n. L�ttam a n� arc�n �tfutni a meglepet�st, de nem rezzentem, amennyire er�m engedte.

- Nos, ez a munk�m - felelte azt�n, mintha a vil�g legterm�szetesebb dolga lett volna, hogy hozz�sz�ltam. Mondjuk, csak Kimura miatt…

- Mi�rt seg�t… nekem? - k�rdeztem tov�bb, m�g mindig nem ny�lva az �telhez. Letette mell�m a szalv�t�t.

- Kimura megk�rt r�.

- Csak emiatt…? - leheltem, ism�t nyelve egyet. Azok a r�kok nagyon cs�b�t�ak voltak, de nem akartam elsietni. El�bb megismerj�k ellens�g�nk sz�nd�kait…

- Nos, az igazat megvallva, ez volt az ind�t� l�k�s - v�laszolt Ai, l�bait keresztbe tette. Egy eleg�nsnak t�n� fekete nadr�gkoszt�m volt rajta. Az arc�t f�rk�szve figyeltem szavait, �s pr�b�ltam nem mutatni, hogy lassan megint elkap a sz�d�l�s… M�r �reztem a f�lemben d�b�rg� v�rt. - De m�r el�tte is sajn�ltam…

- Sajn�lt? - k�rdeztem k�zbe. Ezt a sz�t nagyon r�helltem.

- Igen - folytatta makacsul. - Tudja, van egy nyolc �ves kisl�nyom. Tudom, milyen any�nak lenni, �s gondoskodni egy beteg gyerekr�l. Nem irigylem Kimur�t, de tisztelem, ami�rt azt teszi, amit. F�leg, ha ilyen engedetlen gyereket kell �polnia - emelte meg kiss� a hangj�t, majd a r�kra b�k�tt. - Ha nem kezded el enni, �n t�m�m bel�d.

- Hm - mormogtam egy sort, majd csak jobbommal odany�ltam, b�r �gy �tny�lva mellkasomon nem volt �pp kellemes. Csak morogtam egy sort, majd k�zbe vettem egy r�kot. Kicsi volt �s r�zsasz�n. Sosem ettem ilyet, az ilyesmi t�l… luxus �telnek sz�m�tott sz�momra. De v�g�l egy fal�sra bekaptam, �s r�gni kezdtem kom�tosan. Furcsa �ze volt, de egy�ltal�n nem rossz. Saj�t �rdekemben nem kapkodtam el, j�darabig r�gtam, miel�tt lenyeltem, Ai pedig v�gig figyelt. - Most m�r… jobb? - k�rdeztem, miut�n elt�nt a r�k a gyomromban.

- Csak �gy tov�bb - mosolyodott el a n� el�gedetten, majd a mag�val hozott szatyorb�l egy k�t literes �veg ker�lt el�, tele te�val. - A r�k ut�n ezt mind megiszod!

Csak pislogtam, de nem fejeztem ki rosszall�somat. Folyad�kra volt v�gre sz�ks�gem, �s az a k�t liter tea pont megtette. Nem hittem, hogy ha nem f�r bel�m, Ai nagyon er�ltetn�, hogy megigyam… Vagyis rem�ltem.

Cs�ndesen folytattam az ev�st, elmerengve, miut�n Ai m�g kicser�lte a borogat�st homlokomon. Azt mondta, van egy l�nya. Nyolc �ves. Az �n h�gom sem volt sokkal fiatalabb… A h�gom. Annak tekintettem, m�g ha csak f�ltestv�rek voltunk is. Ap�m �gy tudta, hogy az � v�re, de nem. Any�m az egyik boltban ismert meg egy f�rfit - fut� kaland volt, de lett bel�le egy h�gom. Nagyon szerettem. Amikor tudtam, megv�dtem ap�m haragj�t�l… De azt�n kider�lt any�m botl�sa… �s…

- Kirai?

Ai hangja r�ntott vissza a val�s�gba. Nagyon elm�ly�lhettem a m�ltban, ha m�r r�msz�lt… R�n�ztem k�rd�n.

- J�l vagy? Nagyon elgondolkozt�l - mondta a n�.

- Semmi… bajom - feleltem rem�nyeim szerint k�nnyed�n. Len�ztem a szalv�t�ra, �s meglep�dve vettem �szre, hogy elfogyott a r�k. - �hm…

- Eg�szs�gedre - b�lintott csak Ai, majd elpakolta a szalv�t�t �s a dobozt. - Fel tudsz �lni? - k�rdezte azt�n, �n pedig nem akartam azt mondani, hogy nem, ez�rt biccentettem, �s neki�lltam f�ljebb torn�zni magamat.

N�h�ny hossz� �s f�jdalmas perc ut�n siker�lt. A n� nem k�rdezte, hogy seg�tsen-e, val�sz�n�leg tudta, hogy elutas�tan�m. Csak el�vett egy b�gr�t, �s abba t�lt�tt a te�b�l. Fel�m ny�jtotta. Egy biccent�ssel elvettem t�le. Kicsit remegett a lassan m�r „t�lterhelt” jobbom, de inni m�g tudtam. Nagy kortyokban nyeltem a te�t, �s majdnem siker�lt f�lrenyelnem. K�h�cseltem kicsit.

- �vatosan! - sz�lt r�m Ai. - Kimura a fejemet veszi, ha megfulladsz… - Elmosolyodott.

Csak morogtam egy sort ism�t, de lassabban kezdtem kortyolgatni a folyad�kot. J�t tett kisz�radt torkomnak. Sok sz� nem esett k�zt�nk ezut�n, csak t�lt�gette a b�gr�ba a langyos, gy�m�lcs�z� te�t, ha fel� ny�jtottam a b�gr�t. Nem gondoltam semmi k�l�n�sre, csak megfordult a fejemben, hogy ezut�n m�r a WC-ig is el kell verg�dn�m valahogy, hiszen m�r bennem van egy liter leves, lassan m�r k�t liter tea… Hova t�rol�dik ez a sok l�tty? Felsz�vja a torkom? Mint a szivacs…

Lassan b�r, de elfogyott a tea. K�h�gtem m�g p�rat, azt�n �vatosan, kis szisszen�sekkel visszacs�sztam fekv� helyzetbe. Ai ism�t lecser�lte a borogat�somat, �s mikor lehunytam a szemem, aljas m�don homlokomhoz �rintette ajk�t. �sszerezzentem, �s reflexb�l r�ntottam el fejem, de felszisszentem. Megr�k�ny�d�tt pillant�sokat k�ldtem a n� fel�.

- Mit ijedezel? Csak megn�ztem a l�zad - jegyezte meg vissza�lve a sz�kre.

- �s? - mormogtam kelletlen�l, ellaz�tva izmaimat.

- M�g van… Vedd be - ny�jtott fel�m egy �jabb l�zcsillap�t�t. V�z n�lk�l bevettem, van m�r bennem el�g folyad�k. - Helyes - biccentett Ai. - Jobban vagy?

- Jobban… - leheltem, de nem hiszem, hogy t�l meggy�z� lett volna. B�r az �tel �s a tea j�t tett, de �reztem, hogy a l�zam nem akar m�lni. Szinte biztos voltam benne, hogy a sebeim miatt, amik nem lettek szebbek, �s csak annyi t�rt�nt a f�jdalommal az elm�lt napokban, hogy �talakult monoton, tompa l�ktet�ss� tagjaimban.

Lehunytam szemem p�r percre, de azt�n csak n�ztem a plafonra. N�m�n v�rakoztunk mindketten, Ai n�ha kicser�lte a borogat�somat. Nem sz�ltunk, nem volt mir�l. Azt hiszem, el is aludtam p�r pillanatra, de nem tudom, mennyi id� telt el k�zben.

V�g�l elj�tt a rem�nykedve v�rt id� is. Kattant a z�r, �n pedig r�gt�n odaford�tottam fejemet.

H�t elj�tt�l, Kimura…

Kimura

Cseng�. Az iskolai cseng� kong, azt jelzi, hogy v�ge az utols� �r�nak. Halk s�haj szakad fel bel�lem, bel�l pedig j�les� �r�m szalad v�gig a testemen. Boldog vagyok, hogy �jra l�thatom Kirait. Neh�z bevallani, de ez az igazs�g…

De el�tte m�g van egy fontos dolgom. Kezembe kapom a csomagokat, amit a b�rt�nbe viszek, az iskolat�sk�mat is a h�tamra veszem, �s a szok�sos fel�ll�s, hajol�s �s sz�kbetol�s ut�n sprinteltem is a folyos�ra.

Mitsuki - a bar�tn�m - m�r ott �llt. Sug�rzott. M�g mindig sz�p volt, �s k�v�natos. De valahogy m�r nem �reztem azt, amit eddig. Tal�n soha nem is gondoltam komolyan. Tal�n m�g nem vagyok felk�sz�lve egy kapcsolatra, �s ezt kell elmondanom neki.

- Szia… - lehelem fel�, pontosan szembe �llok vele.

Egy apr� mosoly k�szik az arc�ra, �s a p�r m�g �desebb� teszi. Felpillant nagy, kerek szemeivel �s �rtatlanul pislog. Egy- k�t barn�s tincs l�g arc�ban, am�gy a haja gondosan el van f�s�lve, �s egy laza kontyba van felfogva. - Szia… - suttogja fel�m megszeppenve. - L�tni szerett�l volna, ugye?

B�lintok. M�g boldogabbnak t�nik. K�zelebb l�p, hozz�m b�jik. Bel�mkarol, h�zni kezd kifel�.

- Mit csin�lsz? - k�rdem k�ts�gbeesetten. A l�ny megtorpan, ism�t r�mpillant. V�kony, �ves szem�ld�k�t �sszevonja.

- Gondoltam elmehetn�nk valahova. P�ld�ul enni? Vagy beugorhatn�nk a…

- Ne… - v�gtam k�zbe. Kell p�r m�sodperc, hogy �sszeszedjem magam. Elford�tom a fejem, az ablakon pislogok kifel�. A l�ny ujjaira fonom saj�tjaim, sz�p lassan, kiss� dr�maian kezdem el lecsatolni �ket. Egyes�vel. Min�l kevesebbel �r hozz�m, ann�l jobban kapaszkodik.

- Mi van veled, Kimura? - leheli fel�m s�r�s hangon.

- Szak�tsunk… - v�gom hozz�.

- Mi… ? - rebegi el. - Kimura. De mi�rt? Mit tettem? Nem vagyok el�g sz�p? Adj magyar�zatot most! - s�hajt fel. Nem tudja megakad�lyozni a k�nnyeit. Nem is baj. Kerek arc�n t�r utat mag�nak, �s v�gigfolyik.

- Csak szak�tsunk. Nincs k�l�n�sebb oka. Csak legyen v�ge…

- De Kimura… Hogy teheted ezt? Meg kell magyar�znod! - zokogja.

- Nem miattad van. Miattam. Ha �gy vessz�k, mostan�ban t�l elfoglalt vagyok. Az iskola mellett egy�b elfoglalts�gaim akadtak, amik fontosabbak, mint b�rmilyen kapcsolat. �s ne �rtsd f�lre. Evvel nem t�ged min�s�telek le… Csak dolgozd fel, l�pj t�l rajta. Tal�lsz magadnak ezerszer jobbat! - suttogom fel� elismer�en. - �s most engedelmeddel elmenn�k. Dolgom van. Viszl�t… - l�pek el, elindulok v�gig a folyos�n. De nem jutok messze. Nem hagyja ennyiben a csaj.

- Ugye egy m�sik miatt van…? - ord�tja fel�m hiszt�rikusan.

Megfordulok, k�rd� tekintetemet er�ltetem magamra. Csak pislogok r� higgadtan, megvonom a v�llam. - Tal�n… Tal�n nem. Mi�rt �rdekel ennyire? - k�rdem cinikusan. Szabad kezem zsebrev�gom, �llok ott tov�bbra is.

De Mitsuki megindul fel�m. Arc�ra f�jdalom k�lt�zik.

- Mi�rt �rdekel? - sziszegi fel�m. - Tal�n az�rt, mert te vagy az els�, aki dobott? - suttogja. - Tudod milyen t�k�letesnek t�nt minden?

- Az �let mindenkivel kegyetlen. De ne hidd azt, hogy neked a legrosszabb… - Csattan. A l�ny csattan� tenyer�t �rzem b�r�m�n. �get. F�j. De van egy szem�ly, akire feln�zhetek. Ennyi nem fog meghatni. Ennyi nem fog traum�t okozni. - Kitomboltad magad…? - sziszegem fel�.

- Ut�llak… - v�gja hozz�m s�r�s hanggal, zokogva rohan tov�bb. Ut�na fordulok. Ut�lj csak. Menj. �s soha ne gondolj r�m. Felejts el. �r�kre.

Neh�z kimondani azt, hogy sajn�lom. Neh�z leereszkedni m�sok el�, �s kimutatni, hogy igen, hib�ztam. Az emberi b�szkes�g n�ha elnyomja. Tudom, hogy ki kellett volna mondanom. De k�tlem, hogy jobban reag�lt volna r�. Tal�n… csak nekem lett volna k�nnyebb.

Az iskola folyos�j�t hamar v�gigj�rom. Odalent �tveszem a cip�m, kis�t�lok az udvarra.

Kellemes szell� csapja meg a b�r�m. Belekap pajkosan a hajamba. A lehullott levelek kavarognak, ide-oda ringat�znak. T�k�letes id� arra, hogy s�t�lva induljak meg a b�r�s�g fel�. Az �gyv�det m�r reggel lerendeztem. K�szen �ll az �gyre, b�r � se j�solt t�l sok j�t. Csak hozz�v�gta a fejemhez, hogy Kirai val�sz�n�leg a b�rt�nben fog megrohadni. Hogy mindenki egy �tkozott b�n�z�nek tartja, �s csak nyom�s indok eset�n hajland�ak egy�ltal�n t�rgyalni. Annak a napl�nak el�g nyom�snak kell lennie. Eltitkolni az eg�szet. Az�rt, mert hatalma van valakinek… csak kimondani. �letfogytiglan. B�rki is meghallgatta �t valaha? B�rki is tudja, hogy mi�rt tette? Ha ilyen k�r�lm�nyek k�zt kapott volna �t �vet. Azt meg�rtem. De �gy l�tszik, hogy egy fiatal fi�t, akinek nincs senkije, nyugodtan be lehet v�gni egy hasonl� helyre. Gondolom abban rem�nykednek, hogy majd kap egy stukkert. �s bamm…

A b�r�s�g �s egyben a fellebbez�s elint�z�se ut�n beugrottam egy �tterembe, hogy valami ehet�t tudjak vinni a fi�nak, azt�n r�gt�n Kirai otthon�hoz mentem. Nagyj�b�l h�rom �ra k�s�s r�hat� a sz�ml�mra.

Ai fel�gyel a m�sikra. Apr� mosoly jelenik meg arcomon. Ok�, vigy�zott r�. L�tja, hogy csomagjaim el�g nagyok, felpattan, seg�teni pr�b�l. Megr�zom fejem. K�sz�n�m. Boldogulok egyed�l is. A sportt�sk�t �s az �ttermi zacsk�t az �gy mell� illesztem. Kiraira pillantok, majd a n�re.

- Hogy van? - lehelem fel�, azt�n a fi�ra pillantok. - �s te?

- �n j�l, de Kirai m�r kev�sb� - leheli fel�m Ai, de Kirai nem b�rja ki, hogy ne v�gjon k�zbe.

- J�l vagyok… t�nyleg…

- Ne is t�r�dj�n avval, hogy mit mond - int�zem Aihoz a szavakat, k�zben a fi�ra mutogatok. - Tegnap is ezt �ll�totta! Mit gondol, mit tehetn�nk?

- H�t… igazs�g szerint ide m�r tapasztalt orvosok kellen�nek, �s ne feledkezz�nk meg a k�rh�zi kezel�sr�l sem… - feleli. - De innen senki nem mehet ki…

Sz�val nem csak �n gondolom �gy.

- �s mi lenne akkor, ha �n hozn�k be egy orvost? Lehets�ges?

- Elmondhatn�, hogy k�rh�zra lenne sz�ks�ge. Egy pr�b�t meg�r - motyogja fel�m.

- �s hagyn�k, hogy itt haljon meg? - robban ki bel�lem a d�h.

- N�zd, Kimura… Itt nem �rdekel senkit, hogy mi lesz vele, hiszen �letfogytiglant kapott. Legfeljebb felszabadul egy cella…

Ez… biztat�.

Kirai

Sajnos hallottam a besz�lget�st. Jobb �gy, hogy nem csak �n �rzem, hogy innen nem jutok ki �lve. De m�gis… lassan elhalv�nyul az utols� rem�nysug�r is… Csak zavartan elpillantottam oldalra, mikor Kimura hevesen kifakadt.

- �rtem - felelte inger�lten, de m�r norm�lis hanger�vel. - Akkor idehozom az eg�sz k�rh�zat! - mondta hat�rozottan. - Engem nem fognak megakad�lyozni… ilyenek. - Kis cs�nd telepedett a cell�ra, amit ism�t Kimura hangja t�rt meg. - Voltam a b�r�s�gon.

- Oh - hallottam Ai hangj�t. Visszapillantottam f�l szemmel. - �s jutott�l valamire?

- Megszereztem Jap�n egyik legjobb �gyv�dj�t… �s elind�tottam a fellebbez�st - fonta �ssze karjait mellkasa el�tt. - L�nyeg�ben ez�rt k�stem. �s itt? T�rt�nt valami?

- Remek - mosolyodott el a n�. - Akkor nem kell sok, �s… Kirai kiszabadul.

- Igen, ki fog - b�lintott hat�rozottan Kimura is. Tudtam, hogy nagy az es�lye annak, hogy nem �gy lesz, �s tudta Kimura is. Nem akarta el�ttem mondani… Ism�t j�les� melegs�g k�lt�z�tt bens�mbe.

- Itt nem sok minden t�rt�nt - adott helyzetjelent�st Ai. - Megett�k a r�kot… �s ivott is v�gre.

Kimura egy apr�t s�hajtott, majd elmosolyodott halv�nyan. - Ezt m�r szeretem. �gy l�tszik, mag�nak kell r� vigy�znia…!

- Nem, nem… Ha te nem j�tt�l volna tegnap, ma semmire sem megyek, hidd el - r�zta meg a fej�t a n�, majd f�l�llt a kis �l�alkalmatoss�gr�l, �ssze is csukta azt. - Most m�r mennem kell. Magatokra hagylak titeket. - Elindult a kij�rat fel�, de visszafordulva m�g biccentett. - Minden j�t!

- Nagyon sz�pen k�sz�n�m! - Kimura m�lyen meghajolt a n� el�tt. Majd felegyenesedve le�lt az �gyam sz�l�re. F�lpillantottam r�, �s nem tudtam elrejteni a szememben csillog� h�l�t. Ha �szre is vette, nem adta jel�t. Csak elmosolyodott. - Csak nem besz�lgett�l vele?

- De… - n�ztem a mosoly�t. - De… egy kicsit… Azt�n bel�mt�mte… a kaj�t.

- Helyes - b�lintott el�gedetten. - Kem�ny n�. Legal�bbis annak n�z ki. �r�l�k, hogy legal�bb � nem hagy �hezni... n�lk�le nem lehetn�k itt... - �desen mosolygott. Akaratlanul is egy kisk�ly�k k�pe jelent meg a szemem el�tt. Kimura is pont olyan… egy �rtatlan k�ly�k.

Mag�hoz h�zta a sportt�sk�t, amit hozott. Odaford�tottam pillant�somat, b�r nem sokat l�ttam, csak hom�lyosabb foltokat. Pislogtam p�rat, n�mileg tisztult a k�p.

- Hoztam neked dolgokat - mondta k�zben Kimura, m�g belet�rt a t�sk�ba. - A legfontosabb… ez - h�zott el� egy nagy, s�rga t�r�lk�z�t. Fel�m ny�jtotta. F�l k�zzel �tv�ve magamhoz h�ztam. Puha anyag volt… Beleszimatoltam, lehunytam a szemem. Illatra pont olyan, mint Kimura… Lepillantottam, mi ker�l el� m�g a kincsesl�d�b�l… vagyis t�sk�b�l.

- Azt�n… Van itt m�g f�jdalomcsillap�t�… ha nagyon f�jna a kezed, vagy a l�bad. Persze nem szabad t�lz�sokba esned. Nehogy nekem t�ladagold magad - mondta kiss� kritikusan, de odaadta a kis gy�gyszeresdobozt is.

Lassan megforgattam a dobozt, majd fel is bontottam. Nagyon v�gytam arra a k�t bogy�ra, de igazat adtam Kimur�nak - t�l k�nnyen f�gg� lehetek, ha t�lz�sba viszem. Egyetlen pirul�t tettem a nyelvemre, majd gyorsan lenyeltem.

- Nem szeretn�k… f�gg� lenni… - mormogtam halkan, egy apr� sz�jh�z�s k�s�ret�ben. M�r szinte teljesen hozz�szoktam a f�jdalomhoz tagjaimban, de b�rmit megadtam volna, hogy elm�ljon. Borzaszt�an zavar� �s ideges�t� volt… �s nem kev�sb� f�raszt� is. - Rem�lem j�… er�s… K�sz�n�m…

- �ll�t�lag az egyik legjobb fajta. Legf�k�ppen az ilyenekre, �s a n�k havi probl�m�ira aj�nlj�k… - jegyezte meg egy kicsit elpirulva, majd csak egy apr� mosoly k�szott az arc�ra. �n mondom, k�ly�k m�g… - �n is rem�lem, hogy hatni fog. - Azt�n el�h�zott egy fekete pl�df�l�t, amennyire l�ttam, nagyon finom anyagb�l k�sz�lhetett. - Tudom, hogy ez feleslegesnek n�z ki, de ki tudja, hogy mikor lesz r� sz�ks�ged. Rem�lem nem zavar, hogy az eny�m volt... - motyogta, �s ezt is r�mpakolta. Nem zavart, �, dehogy zavart…

Ezut�n m�r csak �j, bontatlan csomagol�s� als�nadr�gok ker�ltek el� a t�sk�b�l, nagyj�b�l n�gy-�t darab. Sz�nre ink�bb feket�k, de akadt olyan sz�rke is, mint ami �pp rajtam volt. Gondolom az�rt hozta, mert ezt l�tta.

- Te azt�n… felk�sz�lt�l… - motyogtam halkan a sok holmit n�zve hasamon. - A h�zadat nem… hoztad? - k�rdeztem csak �gy, hogy l�ssa, az�rt m�r nem vagyok hal�lomon lelkileg. A pl�det magamra h�ztam, pedig m�r a takar� is el�gg� meleg�tett. A t�bbi holmit lepakoltam az �gyra, a fal melletti r�szhez lassan. Ott t�roltam m�r mindent, amit Kimura eddig behozott mag�val.

- H�t ha tehetn�m, hidd el, idek�lt�zn�k - felelte egykedv�en. - De sajnos nem engedik. Mert fiatalkor� vagyok... - vonta meg v�llait. R�pillantottam.

- M�g j�, hogy… nem engedik… - morogtam. - Akkor ki se… tudn�l vinni… innen.

- De ha m�r ez nem j�het �ssze, akkor legal�bb ezeket behozom - folytatta rend�letlen�l. - Nem nagy dolgok. Ezekre minden embernek sz�ks�ge van. Csak vigy�zz r�juk... - mosolygott kedvesen, majd visszarakta a f�ldre a sportt�sk�t. Volt m�g benne valami, de �gy t�nt, Kimura m�g nem akarja el�szedni. Nem tettem r� megjegyz�st.

- Vigy�zok r�… - piszk�ltam a pl�det. - Sok mindent… �gysem tehetek ve… l�k…

Kimura nem felelt, csak �llt tov�bb az �gyam mellett. Hirtelen �tlett�l vez�relve kiny�jtottam fel� �p kezemet. Rem�ltem, hogy veszi a c�lz�st, de csak �llt tov�bb, meredve a tenyeremre. Csak v�rakozva pillantottam r�, mire megk�rdezte azt, amire a legkev�sb� sz�m�tottam.

- Mit szeretn�l? Massz�rozzam meg?

- Fogd meg - feleltem r� kurt�n, nem volt kedvem vit�ba sz�llni. Ezt legal�bb �rtette, �s tenyerembe cs�sztatta saj�tj�t, b�r l�ttam rajta, hogy nem nagyon �rti, mit akarok t�le. finoman magam fel� h�ztam, de nem m�g mindig nem esett le neki.

- Mi a baj, hm? - pislogott r�m k�rd�n.

- Fek�dj ide. - Ezt m�r nem �lltam meg egy halv�ny vigyor k�s�rete n�lk�l. L�that�an ism�t megleptem, nem tudta mire v�lni a k�v�ns�got. Szeretek meglepet�st okozni neki…

Olyankor nagyon aranyos arcot v�g…

Kimura

Teljes�tem Kirai minden k�v�ns�g�t, �gy ezt is. �vatosan f�szkelem be magam a mellette l�v� helyre. Oldalt fekszem, teljesen h�ttal a m�siknak. Ez m�g a jobbik eset. Nem is mern�k a szemeibe n�zni, f�leg nem ilyen v�r�s, forr� arccal.

Sz�vem hevesen kalap�l. Pont olyan �rz�s, mintha b�rmelyik pillanatban kiugorhatna a hely�r�l. Ilyen t�vols�gb�l is �rzem a m�sik illat�t �s a test�b�l �rad� meleget.

- Ma is szeretn�l f�r�dni, vagy ink�bb hanyagoljuk? - lehelem ki. Tenyerem a koszos leped�n pihen, ujjaimmal er�sen szor�tom meg az anyagot. Szemeimet lehunyom. Rosszul �rzem magam.

- Hmm? Ez most… c�lz�s akart lenni? - csapja meg f�lem Kirai halk kuncog�sa. - Ha lehet… akkor kihagyn�m…

- Ok�, de holnap nem menek�lsz - jegyzem meg. - Am�gy… tegnap meg�g�rtem valamit - suttogom magam el�. H�tam m�g�l mocorg�st hallok. Nem l�tom �t, de a szemp�r �get, �s egyenesen a h�tamba f�r�dik.

- Igen? Mit is?

- A bar�tn�m… - lehelem ki rem�lve, hogy ebb�l a p�r sz�b�l is meg�rti, hogy mire is c�lzok.

- Besz�ltetek?

- Igen… - b�lintottam fejemmel egy apr�t. - �r�k ut�n elmondtam neki, hogy elfoglalt vagyok, �s pont ez�rt jobbat �rdemel. �gy l�ttam, hogy felzaklatta a t�ma. Csak lekevert egy pofont, azt�n elrohant. - Ujjaim akaratlanul is szorosabban kapaszkodnak a feh�r anyagba. Szemeim kiny�lnak, de a tekintetem nem tiszta. Apr� k�nnycseppek sz�ntj�k v�gig az arcom, hogy meg�rkezzenek, �s benedves�ts�k az alattam l�v� ter�letet.

- H�t, csak jobb �gy - jegyzi meg a m�sik. Tenyer�t �rzem az arcomon, a hirtelens�g miatt beh�zom nyakamat. De a merevs�g hamar elm�lik, a testr�szeim ism�t laz�v� v�lnak, �s �lvezem a nyugodt pillanatot. - B�r… annyira nem �rtek… az ilyenekhez - teszi m�g hozz�.

- Te… m�r volt�l valaha szerelmes? - s�gom a leveg�be.

- Nem. M�g soha. De olvastad… a napl�mat. Abban… meg�rtam volna - jegyzi meg.

- Ki tudja - vonom meg a v�llaimat kedvetlen�l. - Nem mindent �rnak bele egy napl�ba �s tal�n a fi�k nehezebben lesznek szerelmesek…

- Nem biztos - leheli ki. Arcomr�l a s�ly elt�nik, kezeit visszailleszti maga mell�. - Lehet, hogy csak… nehezebben tal�ljuk meg… a megfelel� szem�lyt…

- Vagy csak nehezebben vessz�k �szre. - Az �r�mra pillantok. A m�sodpercmutat� v�szesen gyorsan kattog. Hab�r m�g van m�sf�l �r�nk, m�gis… minden mozzanata fel�r egy �jabb s�llyal a sz�vemben. Vagy egy �jabb d�f�ssel. - Mit szeretn�l holnap? - terelem el a t�m�t. Lehet, hogy m�giscsak sz�m�tott az a kapcsolat. Lehet, hogy nem kellett volna eldobnom. Lehet, hogy �r�kre b�nni fogom…?!

- Csak t�ged - leheli ki egyszer�en. Pont �gy, mintha a pontos id�t tudatta volna velem. - J� veled.

Szemeim nagyra ny�lnak, elkerekednek. - �r�l�k, hogy a kezdet ut�n m�r �gy v�lekedsz r�lam. - Pr�b�lok valami �rtelmeset mondani, de a sz�vem kalap�l�sa nem nagyon hagyja. Fel kell dolgoznom ezt az inform�ci�t. - M�g mindig b�nt az eg�sz… ha fel tudtam volna m�szni… - Ne. Ne. Megint rosszat mondtam. Hirtelen gyorsas�ggal �l�k fel, m�g mindig h�ttal vagyok a m�siknak. G�rnyedek, fejemet a padl� fel� l�gatom. Halk s�hajt hallatok. Kirai ujjai a p�l�m ujj�ra fon�dnak. Gyeng�den r�ntja meg.

- Mondtam, hogy nem… hib�ztatlak… - suttogja, a keze visszaesik maga mell�. - Nem miattad kaptak el. Hanem az�rt… mert �ltem.

- El�g, hogy miattam volt, �s ez nem vita t�rgya… - lehelem magam el�. K�ny�keimet a t�rdeimre illesztem. Ujjaim kulccs� fon�dnak �ssze, ism�t vetek egy pillant�st az �r�ra. Az id� nem akar meg�llni.

- Nem a te hib�d… - morran fel Kirai.

- �n d�nt�m el - morgok vissza neki hat�rozottan. - �s ha �n mondom, akkor az �gy is van!

- �s ez mi�ta van �gy? - H�trafordulok, r�pillantok a betegre. Apr� mosoly �l az arc�n, aminek hat�s�ra nekem is �tsuhan egy.

- Ami�ta �n vagyok az �pol�d… - sziszegem, persze ut�lat n�lk�l. Csak p�rat b�logatok, �s vissza is ford�tom a fejem oda, ahol eddig volt. - Vigy�zz, mert egyszer jelmezben jelenek meg… - jegyzem meg komolyan. Mintha megtiltott�k volna, hogy r�h�gjek.

De Kirainak nem. Kuncog ism�telten. Testemen �s lelkemen egyar�nt kellemes �rz�s fut v�gig. Szinte beleborzongok. Olyan j� hallgatni. Ha megtehetn�m… mindenhonnan ez sz�lna.

- Na mi az? J�l �llna? - vetem oda fel�. - Komolyan azt akarod, hogy egy miniszokny�ban tipegjek be?

- Nem, de az�rt egyszer… megn�zn�lek benne.

Ism�t cs�nd…

- Nem vagy �hes? - pillantok ism�telten a m�g�ttem pihen�re.

Megr�zza a fej�t. - Nem. �pp el�g volt a v�z... �s a r�k.

- Ha �zlett, akkor holnapra is hozok - jegyzem meg egyszer�en.

- Biztos dr�ga… ne pazarold r�m a p�nzt - leheli ki.

- Ne fecs�reld ilyenekre az energi�dat.

- �n csak… szeretn�m tudni, hogy mi�rt is… vagy ilyen. - Mintha mondani akarta volna tov�bb is, de nem engedtem neki, k�zbe v�gtam.

- M�g nem tudom elmondani - suttogom oda neki. - Majd tal�n… holnap, ok�? - Holnap? Mi�rt pont holnap? Akkor se lesz jobb…

- �g�rd meg!

- Meg�g�rem… - lehelem fel� l�gyan.

- Most m�r el�rulod, hogy mi van ott? - B�k fej�vel a szatyor fel�. Len�zek r�, �s eszembe jut, hogy m�g mit rejtettem bele.

- Azt szeretn�m, hogy akkor n�zd meg, amikor elmegyek. Nem hiszem, hogy tetszeni fog - jegyzem meg. Elh�zom a sz�mat. Persze nem att�l tartok, hogy nem fog tetszeni neki. Csak att�l, hogy… mit fog r� reag�lni.

Kirai

Kicsit meglepett a k�r�ssel. Lepillantottam a szatyorra, �s szinte azonnal f�l�ledt bennem a k�v�ncsis�g. De azt�n mi m�st tehettem volna, beleegyeztem a dologba.

- J�… majd megn�zem akkor… - engedtem meg magamnak egy halov�ny mosolyt mell�. Csak b�lintott. Kis cs�nd �llt be k�z�nk. Lehunytam szemem p�r m�sodpercre, halkan szusszantottam. Kimura f�lre�rthette, mert m�ris hallottam a k�rd�st.

- Gondolom aludni szeretn�l, ugye?

- Ha most… elalszom, nem igaz�n kelek f�l… miel�tt elmenn�l - h�ztam a sz�mat. Ez igaz is volt. �reztem a f�radts�got tagjaimban a szok�sos sajg�s mellett. Tudtam, hogy most nagyon m�lyen el tudn�k aludni, de nem akartam… M�g l�tni akartam Kimur�t. Minden nap �gy, mintha az utols� lenne…

- Sz�val j�, hogyha itt vagyok? - mosolyodott el megint, �s �jra �reztem azt a melegs�get a bens�mben.

- Igen… j�… - suttogtam. Nem �rtettem m�r semmit. Kimura jelenl�te most olyan volt, ak�r az altat�.

- Ink�bb aludj, aludj… H�tha att�l jobban leszel - mondta ism�t halkan, �n pedig �reztem, hogy zsibbaszt� �lmoss�g t�r r�m. Magam is alig hittem el. Csak lehunytam a szemem, �s m�ris mag�val ragadott a s�t�ts�g…

K�s� �jszaka lehetett, mikor f�l�bredtem. Elcsod�lkoztam, t�bb okb�l is - az egyik persze az volt, hogy m�r a folyos�kon sem �gnek l�mp�k, �s Kimura nincs mellettem. A m�sik pedig az volt, hogy nem �lmodtam semmit. Hossz� id� �ta ez volt a els�, hogy t�bb �r�t aludtam m�lyen, �lmok �s eml�kek n�lk�l. An�lk�l, hogy felriadtam volna valamit�l. Ez nagyon meglepett, de kellemes volt a csal�d�s.

Hossz� perceknek kellett eltelni�k, mire eszembe jutott a csomag, amit Kimura nem akart megmutatni. Lepillantottam. A szatyor ott hevert az �gy mellett �rintetlen�l. Leny�ltam �rte, kicsit k�zelebb h�ztam. Sz�tnyitva elkezdtem kipakolni bel�le a holmikat. Javar�szt dobozok voltak, tele �tellel. Elmosolyodtam. Ennyi kaj�t egy helyen r�gen l�ttam. Bepillantottam az egyik dobozba - nagyon �gy festett, mintha �ttermi kaja lenne, de ki tudja, milyen a f�z�tudom�nya a k�ly�knek. Mindenesetre hozott mindent. T�szt�t, sz�szokat, s�lth�sokat, rizst minden mennyis�gben.

Sz�pen visszatettem a dobozokat, nem �reztem m�g �hs�get. De sz�get �t�tt a fejemben - ez volt az, amit nem n�zhettem meg, am�g itt van? �sszer�ncoltam a homlokomat. Ennyire nem lehet sz�gyell�s…

Ism�t turk�lni kezdtem a t�sk�ban, �s hirtelen a kezembe akadt valami. Apr�, lapos… Kih�ztam… �s elakadt a l�legzetem.

Egy nagyon kicsi f�nyk�p volt, akkora csak, mint egy igazolv�nyk�p. Nem olyan r�g k�sz�lhetett, a tudtom n�lk�l. Aludtam a k�pen - meg kellett �llap�tanom, hogy szarul festek. De nem magamat n�zegettem ink�bb. Ott volt mellettem Kimura is, eg�sz k�zel. � f�nyk�pezett, gondolom a telefonj�val… �s mosolygott. �desen mosolygott.

Hosszan n�ztem a k�pet. Eml�kek ezrei kavarogtak a fejemben, de most valahogy… nem volt kaotikus az �rz�s… Egyszer�en csak j�.